Nevezetességek, látnivalók:

Helytörténeti Múzeum: (Fő u. 2.)

László Cecília által a falura hagyott épületből kialakított helytörténeti gyűjtemény.A berendezés részben a néhai László család hagyatékából, részben az egykori plébánia berendezéséből származik, valamint a község lakói által összegyűjtött tárgyakból áll össze. Ennek következtében a berendezés kifejezetten polgári jellegű, tehát már 20 század közepi bútorzattal, és bár a község magyarlakta település, néhány német telepes leszármazottját nem tekintve, a bútorzat és textíliák jelentős része inkább német (sváb) eredetre utal. A konyhában, mivel az épületben nincs kamra, a konyhai eszközökön kívül, kamrába illő tárgyak is helyet kaptak.

Az épület pajta részében,korabeli földművelő, bányászattal kapcsolatos eszközök, emlékek is megtalálhatóak. Valamit egy sarkot a roma nemzetiségű emberek egykori munkaeszközeiből alakítottunk ki.

A tájház udvarán elhelyezkedő kisebb épületben található Vörös Vince tiszteletére kialakított emlékszoba. Az Országgyűlés volt alelnöke, a Független Kisgazdapárt (FKGP) örökös tiszteletbeli elnöke volt. A szobát saját bútoraival,írógépével,kézirataival, illetve életét bemutató fényképeivel rendeztük be, melyeket a családja adományozott a településnek.

A múzeum parkjában került kihelyezésre a Bányászemlékkő, valamint egy csille. MivelBakonya egykori bányászfalu, így már hagyománynak számít, hogy májusban és szeptemberben itt róják le tiszteletüket koszorúzással és műsoros megemlékezéssel abányászok.

A múzeum udvara szépen gondozott, parkosított közterület, közepén népi fafaragó művével, Szent István szobrával. A telek bejárat felöli oldalán kapott helyet 2020-ban a Bakonya felírat, melynek megálmodója és kivitelezője Galambos Csaba helyi lakos, és a Sampo Kft támogatásának köszönhetően. A felirat nem csak településünk nevét, egykori bányászfaluként,kezdőbetűben a bányász szimbólumot is tartalmazza.

A buszmegálló

A körforgalomban elhelyezkedő épület 2020-ban új arculatot kapott fából. Jobb oldali helyiségét megőríztük váróteremnek, nappalivá alakítva, ahol a várakozó utasok könyveket és újságot olvashatnak vagy akár haza is vihetik. A váróterem fogasain ruhadarabok is lógnak, amit bárki elvihet ha megtetszik neki vagy esős idő esetén a buszról leszállva kabátba bújhat. 

A középső szobában egykoron cipészet működött, itt ünnepek alkalmával tematikusan díszítünk. 

Az egykori fodrászat helyiségében egy régi iskolaszoba kerül kialakításra.

Római katolikus templom (Szent György):

Árpád-kori a 13. századból, többszöri átépítés után most barokk stílusú.Bakonya híres, ősi, Árpád kori templomáról, melyet Szent György tiszteletére emeltek. A XIII. századi eredetű, gótikus jegyeket is mutató templomot a XVIII. században barokk stílusban átalakították, a torony a XIX. században készült. A műemléki védettség alatt álló templom belső berendezése is figyelemre méltó: a kő szenteltvíztartó a XIII. században készült kora gótikus stílusban; a fő- és mellékoltár, az orgona, a szószék XVIII. századi, barokk stílusú. Láthatunk itt XIII-XV. századi faltöredékeket is. Az 1972-74 közötti restaurálás alkalmával eredeti románkori ablakok és freskórészeltek kerültek elő. A déli és esti harangszó mellet, a bányászkörben híres toronyzene, nálunk is hallható 2005 óta. A Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány kezdeményezésére 14:00 és 18:00 órakor csendül fel a „Tisztelet a bányász szaknak” kezdetű dal, a Bányász himnusz.

Római katolikus plébánia épülete:

Barokk stílusban épült 1788-ban, amikor Bakonyán önálló plébánia létesült, mivel addig Kővágószőlős filifája volt. Az épület műemlék.A régészeti feltárások a településen és környezetében újkőkori, bronzkori, kelta, római-kori és honfoglalás korabeli leletekre bukkantak. Az 1950-es években megkezdett uránbányászat átalakította a mezőgazdasági jellegű település arculatát és az itt élők életét.

Szent Antal Kápolna:

A község belterületétől dél-keletre található a 1807-ben Páduai Szent Antal tiszteletére emelt kápolna, amit az akkor dúló dögvész alkalmábólfogadalomként építtetett a falu közössége.